Gálospetri

Gálospetri Bihar megye nyírségi határán fekvő falu, túlnyomórészt magyar lakossággal. Gálospetri Bihar megye északnyugati részén található, Érmihályfalvától keletre, mintegy 10 km-re. A falu egy része dombon, a többi lapályon fekszik. Oklevélileg igazolható első birtokosai Egyházkereky Mihály fiai voltak, akiktől Csanád érsek 1342-ben megszerezte a települést. A 14. században még Szatmár megyei településként említtetik. 1399-ben a Telegdiek, 1445-ben a Zólyomiak, 1482-ben pedig a Macskásyak birtokait találni a falu határában. A 16. században már ismét Bihar vármegyéhez tartozik. Későbbi földesurai azután a Dráveczkyek, a Bernáthok, a Komáromyak, Fráterek és a Csáky családok voltak.

Ebben a faluban született Sass Kálmán (1904–1958) lelkipásztor ’56-os mártír lelkész, aki Érmihályfalván szolgálta gyülekezetét, innen hurcolta el a kommunista államhatalom és végezte ki a szamosújvári börtönárokban. A református istenháza 1621-ben épült, 1852-ben alakították át mai formájára. Görögkatolikus templomát 1892-ben emelték. Nevezetesebb épületei között ott van az 1896-ban, Fráter Tibor és István építette kúria, amelynek barokk oromzata igazi látványosság a vidéken. 2006-ban a dévai Szent Ferenc Alapítvány felújította, megőrizve eredeti stílusát, és azóta gyermekotthont működtet benne.

Az épületet, ahol ma az orvosi rendelő van, Fráter Vince építette 1860-ban. Bástyaszerű kerek tornya messziről mutatja az erre járónak, itt is valaha úrilak volt. Nem igényelte vissza senki, így megmaradt a közegészség szolgálatában. Az orvosi rendelővel szemben egy régi olajmalom áll. A helyiek szerint az is Fráter Vince tulajdona volt.

Hagyományőrzés

Gálospetri néprajzi érdekessége a dr. Kéri Gáspár alapította tájház, amely egy 1870 előtti falusi parasztházban és a hozzá tartozó gazdasági épületekben működik.

Közismert, hogy az Érmellék történelmi borvidék. Jellegzetes pinceépítészet alakult itt ki, melyet a terepviszonyok és a hozzáférhető építőanyagok határoztak meg. A technikák és homlokzatok változatossága szinte falvanként megfigyelhető. A népi építészet jelentős objektumai ezek. A kommunizmus idejétől kezdve közülük igen sokat átalakítottak, modernizáltak, de nagyobb részük még megtartható lenne eredeti formájában. Ezeket is számba vette dr. Kéri Gáspár, aki az Érmellék Turisztikai Társaság elnökeként Kántor Anita műemlékvédelmi szakmérnökkel 2009-ben kiadta Az érmelléki szőlőművelés építészeti és tárgyi emlékeinek védelme című kötetét. A több száz éves pincék felleltározásának a bakator hazájában az Érmellék iránti érdeklődést és a még gyermekcipőben járó faluturizmusra hivatott irányítani a figyelmet.

Bihar Napilap

Politikai Napilap

A Bihar megyei gazdasági egylet közlönye

Nagyvárad, 1879 kedd, deczember 30.

XV. évfolyam

Fonott dísz

Dokumentumok

Korabeli lámpás

A helyreállított kúriák, pincék, pajták, tájházak, az itt megtermelt borok, a helyi ételek jelentős turisztikai vonzerőt jelenthetnének.

Az Érmellék Turisztikai Társaságnak jelenleg egész napos, pár éve létező turisztikai ajánlatai vannak Szalacs, Ottomány, Gálospetri helyszínekkel, borkóstolóval, helyi ételekkel. A kört tágítva több napos programot is tudnak ajánlani Kölcsey, Ady, Kazinczy emlékhelyek érintésével. A társaság 2005 óta működik. Több kisebb pályázatot nyert az Illyés Alapítványnál és a Bihar Megyei Tanácsnál a tájházak renoválására. Gyakorlatilag a társaság működteti a tájházakat is, a gálospetri Dráveczky kúria felújításával kapcsolatos pályázatot szintén az egyesület nyújtotta be.

További települések