Érsemjén a nevét legkorábbi birtokosaitól, a Balogh-Semjén családtól kapta. A Balogh-Semjének nem a honfoglaló nemzetségek egyike volt. 1056 körül szereplő Ubul nevű ősüktől származnak. Jakó Zsigmond történész szerint Érsemjén (az 1332-ben létező egyházi javadalmak alapján) keletkezését a 13. század előttire teszik. A falu tehát legalább a 12. században, de feltehetőleg már a 10-11. században is létezett.
A mai román–magyar országhatárhoz legközelebb eső Érsemjén adta tán az Érmellék legtöbb híres emberét, valamennyinek megtalálni ma is a nyomait, emlékezetüket hűségesen őrzi az utókor. Érsemjén műemlék templomának legrégibb köveit az Árpád-korra datálják. Ebben a szent hajlékban keresztelték meg 1759-ben Kazinczyt is.
A híres és különleges istenháza, a település központjában magasodik. Körülötte öreg fák őrzik az Úr eme földi felségterületét. A lombok közül égbenyúló torony alatt egymásra tevődtek a történelemmel terhes évszázadok, hisz a jó öreg égbetekintő ellátott az országútig is, ahol jöttek-mentek a határokkal kufárkodó hatalmasságok. A viszontagságos 20. században csak az ide-oda csatolt kistelepülések templomtornyai maradtak igazán szabadok. Átnézhettek bármikor a demarkációs vonalakon túlra is…
Fráter Lóránd mellszobra szintén a falu központi parkjában áll, 2009-ben leplezték le. A nótáskapitányt életnagyságban megörökítő alkotást a székelyhídi származású, ma Budapesten élő Mihály Gábor szobrászművész készítette.
Híres szülöttjeinek szobrai közül a legrégibb Kazinczy Ferenc (1759–1831) büsztje, amely Horvay János alkotása. A szobor 1907. szeptemberében került talapzatára, ekkor látják el emléktáblával az író szülőházát is. Az 1918-as események következtében a szobrot az érsemjéni református templomba kellett menekíteni, majd a második bécsi döntés (1940) után került vissza eredeti helyére, ahol ma is áll.
A Fráter Loránd-kúria ma Újsemjénben (Feketefalu) található. Az udvari falazat előtt pilléreken nyugvó árkádos folyosó fut végig, a késő barokk építészet és a helyi hagyományok ötvözeteként. Ma iskola működik benne.
Az egyik Fráter-kúria a falu központjában helyezkedik el, szemben a polgármesteri hivatal épületével. Vidéki kúria, amelyet nagyon sokszor átalakítottak. Eredetileg a Péchy családé volt, majd Fráter Béla és felesége, Rhédey Júlia tulajdonába került.
A Szunyogh–Fuchs-kúria eredetileg Szunyogh János tulajdona volt. 1910-től a Fráter család, 1923-tól a Lovas Adalbert, 1925-től pedig Fuchs Pál tulajdonába került. 1966-ban államosították, majd a restitúciót követően megvásárolta a helyi önkormányzat. Rendeltetése orvosi és fogászati rendelő.
A Csiha-kúria a határ felé vezető műút mellett, a Barantónak nevezett határrészben magasodik, eredeti formájában megmaradt épület. A tanyát 1916-ban vásárolta Csiha Sándor és neje. 1922–1924 között épült fel a kúria, amelyet 1949-ben államosítottak. Itt született Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület néhai püspöke.
Csiha Kálmán mellszobrát 2009-ben avatták fel Érsemjén központi parkjában.
Érsemjén műemlék templomának legrégibb köveit az Árpád-korra datálják. Ebben a szent hajlékban keresztelték meg 1759-ben Kazinczyt is.