Magyar
Română
View Large
Biharfélegyháza
Biharfélegyháza (románul Roșiori) község Romániában, Bihar megye északnyugati részén. Az ország nyugati szélén, Bihardiószegtől 6 km-re délnyugatra, Nagyváradtól 23 km-re északra, a magyar határtól 5 km-re keletre fekszik.
Első írásos említése az 1291-1294 közötti, püspöki jegyzékben történik: VILLA DRUG, NOGDURUGFELEGHÁZ név alatt. A település nevének jelentésére számos magyarázatot találunk. A szájhagyomány szerint a falu templomostól leégett, és csak egy fél ház maradt, mely magyarázatot ad a fél (egy) ház elnevezésre. Ugyanakkor 1784 június 14-én a déli órákban tűz ütött ki és a templom tornyostól, a parókia és 26 lakóház a tűz áldozatává vált.
Egy másik népi magyarázat szerint az 1241–42-es tatárjárás, Kelet-Európa mongol meghódítása ideje alatt a falu porrá égett és az életben maradtak lélekszáma épp hogy kitett egy fél egyházra, templomra valót.
A Királyok Királya és ama tatárok ura, akik Magyarországba bevonultak, személyneve szerint Batunak hívatott. A seregben alatta a leghatalmasabb vezért Bohetornak hívták. Derékségben a legjobbnak Kadánt mondták. Coaktont, Feycant, Petát, Hermeust, Chebét, Ocadart nagyobb királyoknak tartatták a tatárok között, ámbár voltak még közöttük igen sokan királyok, hercegek és hatalmasok, akik ötszázezer fegyveressel törtek be a magyar királyságba.
– Rogerius mester Siralmas Éneke (1243 körül)
Nevezetességek
Kezdetben királyi birtok volt, majd a Gutkeled nemzetség diószegi ágának a tulajdonába került. Az 1300-as években Dorogáza és Félegyháza nevekkel is illették, köszönhetően annak, hogy két nemesi család birtokolta, a Dorogi és a Félegyházi családok. Ez a kettősség csak akkor szűnt meg, amikor a Dobi Dorog család kihalt. Ekkor a település nagy része a koronára szállott vissza, a maradék részén pedig idővel több nagybirtokosi család osztozkodott. A király tulajdonában levő részt 1437-ben a Hosszúaszói Botos István mester, a királyi kancellária nótáriusa, és testvére, Péter, a Tahi család őse kapták meg, akik lassan az egész falut megszerezték.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
1944. október 9-én Nádudvar környékén a szovjet csapatokkal vívott harcokban 13 félegyházi magyar levente vesztette életét. Nevük egy emlékművön olvasható a településen.
A falu Bihardiószeg községéhez tartozott, egészen 2003. április 14-ig, amikor egy kormányrendeletben községi státuszt kapott, és hozzá csatolták Biharvajda és Félegyháziújtelep falvakat.
